Tudástár

A fenntartható turizmus fellendülésének támogatása rendszerszemléletű megközelítést igényel, mely az ágazat minden résztvevőjének (kínálati, keresleti oldal) aktív bevonását igényli. A COVID-19 járvány okozta zűrzavar alapjaiban változtatta meg az emberek életét; ahogyan élnek és dolgoznak, oktatásuk, társadalmi interakcióik és az általunk ismert utazások. Bár az elmúlt években a fogyasztók egyre inkább elfogadják a fenntartható turizmussal kapcsolatos magatartást, a kutatások kimutatták, hogy a globális világjárvány fenntarthatóbb utazási trendeket eredményezett. Általában úgy tűnik, hogy az utazók zöldebb lehetőségeket választanak, és jobban odafigyelnek a környezetre és a helyi közösségekre gyakorolt ​​hatásukra. A fenntartható utazási magatartás iránti fogyasztói hajlandóság azonban nem mindig valósul meg, miközben ezeket a változásokat továbbra is nehéz előre jelezni. Ezért elengedhetetlenné vált, hogy jobban megértsük az emberek fenntarthatósági értékei és a hozzájuk kapcsolódó cselekvések közötti összefüggéseket és olyan megközelítéseket kell feltárni, melyekkel minimalizálható az eltérés.

A tanulmány egy digitálisan interoperábilis, hatékony és tervezhető megoldást vázol fel, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) , a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kormányai számára kidolgozott útmutatásokra támaszkodik. Praktikus, digitális megoldást javasol az utazók járványügyi ellenőrzésére a nemzetközi utazások biztonságos folytatása érdekében.

Tovább bővült 2019-ben a turisztikai kereslet, a külföldiek és a hazai lakosság magyarországi turisztikai kiadásainak összege 21%-kal emelkedett. A turizmusra jellemző ágazatok beruházásainak értéke 18%-kal nőtt, és a gazdasági terület kibocsátása – a tovagyűrűző hatást is figyelembe véve – 10%-kal járult hozzá a hazai GDP-hez. A sikeres 2019-es évet követően a Covid19-járvány miatti korlátozások 2020-ban a turisztikai ágazatot sújtották a leginkább.

A COVID-19 világjárvány pusztító hatással volt az utazásra és turizmusra szerte a világon. 2020-ban 62 millió munkahely szűnt meg, ami 18,5%-os visszaesés, így világszerte mindössze 272 millióan dolgoznak a szektorban, szemben a 2019-es 334 millió fővel. Akkor a turizmus volt az egyik legnagyobb ágazat világszerte, 10 munkahelyből 1-et adott. Míg az utazások iránti kereslet potenciálisan a turizmus erőteljes fellendüléséhez vezethet, ezt a fejlett országokban tapasztalható óriási munkaerőhiány nagyban megnehezíti. A bizonytalanság, az utazási szabályozások folyamatos változása, kiszámíthatatlansága vezette oda a munkavállalókat, hogy más ágazatokban keressenek új lehetőségeket. A z idegenforgalom talpraállásának egyik feltétele a munkaerőhiány proaktív kezelése, innovatív megoldások bevezetése.

A jelentés megállapítja, hogy a turizmus fenntartható növekedéséhez, a versenyképesség megőrzéséhez a tőkebefektetések mellett elengedhetetlen a fejlesztők, befektetők, jogalkotók, politikai döntéshozók és a közösségi csoportok bevonása. Az idegenforgalmi célállomásoknak hatékony környezetet kell kialakítaniuk a sikeresség érdekében, például intelligens adózással, utazási könnyítésekkel, átlátható, következetes Covid-19 egészségügyi szabályozással és diverzifikációval. A jelentés a továbbiakban kitér a piaci szegmensek közötti növekedési potenciál megértésének fontosságára a beruházási döntésekkel kapcsolatban foglalkozik a beruházások szükségességével olyan területeken, mint a gyógy- és orvositurizmus, a fenntartható turizmus, a kalandturizmus, valamint a természet- és vadon élő állatokkal kapcsolatos turizmus.

Átfogó elemzést és kutatást követően a WTTC új, úttörő jelentőségű jelentést tett közzé, amely egyértelmű ajánlásokat fogalmaz meg a kormányok számára a nemzetközi mobilitás helyreállítása érdekében. A "Digitális megoldások a nemzetközi utazás újjáélesztésére" című jelentés bemutatja, hogy a nemzetközi utazók - függetlenül attól, hogy teljesen beoltottak vagy negatívak - egy világszerte elismert digitális COVID-bizonyítvánnyal kell rendelkezzenek, mely lehetővé teszi számukra a szabad és biztonságos utazást a világ bármely pontjára. A kormányok felelőssége, hogy ehhez egyszerű, biztonságos digitális rendszer álljon rendelkezésre. A WTTC egy egységes globális portált javasol, amely elismeri a jelenleg világszerte használatos főbb digitális igazolványokat és egyablakos ügyintézési pontként működik az utazók és a kormányok számára.

A 2021 Asia Pacific Travel Recovery Report második kiadása 68 országban, több mint 400 felsővezetői szintű utazás tapasztalatát gyűjti össze globálisan a piac fellendüléséről, bevételi várakozásokról, határellenőrzésről, Covid-19 szabályozásokról, az utazói élményről és még sok másról. A jelentés átfogó képet nyújt a változó utazási és légiközlekedési környezetről a járvány alatt és után, kiemelve az elmúlt időszak legfontosabb iparági változásait.

2021 szeptemberében a koronavírus járvány terjedésének megakadályozására tett hazai intézkedések és a nemzetközi utazási korlátozások részleges feloldása eredményeként javult a bel- és külföldi idegenforgalmi kereslet is. Az év kilencedik hónapjában a vendégéjszakák száma kiugróan, országos szinten 76%-kal, Budapesten 481,4%-kal, a fővároson kívüli szállodákban 39,1%-kal, a Balatoni régióban 37%-kal meghaladta a válság kitörése által már sújtott 2020 szeptemberieket.

Az éghajlatváltozás jelenti az egyik legnagyobb kihívást, amellyel az emberiség valaha is szembesült. A globális válasz azonban igen lassú annak ellenére, hogy bizonyított az emberi tevékenység és a légkör, az óceánok és a szárazföld hőmérsékletnövekedésének kapcsolata. A megoldás sürgőssége nyilvánvalóbb, mint valaha, amint azt az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 2021-es jelentése is hangsúlyozza. A turizmus is erősen befolyásolja a folyamatot, ezért rendkívül fontos az ágazat lehető leggyorsabb szén-dioxid-mentesítése, hogy 2050-re elérje a nettó nullát.

Az Európai Utazási Bizottság (ETC) kiadta "Európai turisztikai trendek és kilátások" jelentését a harmadik negyedévről. A nyáron tapasztalt határozott fellendülés ellenére, az előrejelzések szerint az Európa felé irányuló nemzetközi turizmus 2021 végére még mindig 60 százalékkal alulmúlja a 2019-es szintet. Az európai átoltottságnak köszönhetően az idegenforgalomban jelentős fellendülés várható, ám még így sem fogja 2024 előtt elérni a 2019-es szintet.

A COVID-19 jelentős hatással volt az utazásra és a turizmusra, de az ágazat nagyot lépett előre a körülményekhez való alkalmazkodásban. Tekintettel arra, hogy a globális kontextus előrehaladásra, lehetséges megoldások adaptációjára. A cégvezetőkkel és kulcsfontosságú érintettekkel készített interjúkból megismerjük nézőpontjukat a változó trendekről, a kihívásokról melyekkel szembesültek, valamint a kilátásokat és a lehetőségeket a jövőre nézve.

A Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége az elmúlt hónapokban több körös szakmai egyeztetést folytatott az OGYÉI képviselőivel, melynek eredményeként a hatóság által kiadott nyílt állásfoglalásban ténylegesen egyértelműsítésre kerültek a MaReSz által is felvetett legfőbb félreértésre okot adó pontok. Állásfoglalásuk szerint az OGYÉI a rendezvény költsége kifejezést szűken értelmezi, és a rendezvény költségébe – a vendéglátáson kívül – csak a vendéglátáshoz szorosan kapcsolódó, jellemzően a vendéglátást is biztosító szolgáltató által nyújtott egyéb járulékos szolgáltatások költségeit érti/számítja bele.